Megvan az az érzés, amikor kimész a piacra, ahol ubit és parit árulnak, és neked elsőre nem ugrik be, miről van szó? Vagy amikor a fiatal ismerőseid fizut kapnak és albiban laknak, amikről persze tudod, mit jelentenek, de neked az még akkor is fizetés és albérlet?
Nem, ezek nem azért vannak, mert öreg vagy, hanem mert a magyarban a szórövidítés (ami inkább becézés) csak az utóbbi időben kezd igazán divatba jönni, és itt sem egyetemesen – szemben az angollal, ahol mindig is az volt: a phone, exam és bye szavak annyira beépültek a napi angol nyelvű szókincsbe, hogy át sem gondoljuk, hogy valójában rövidítésekről van szó, még ha formális kontextusban a teljes szavakat preferáljuk is.
Az egyik legjobb példa arra, hogy angolban mindig is szokványos szóteremtési mód volt a rövidítés, az az, hogy a gent szó, mint a gentleman rövidítése, már az 1564-es Oxford szótárban is szerepelt.
A szavak rövidülése esetén egyébként nem feltétlenül az első szótagot tartjuk meg, hanem egy megkülönböztető, rövidített alakra törekszünk, amelybe aztán – főként kiejtési, vagy helyesírási könnyítés végett egy-egy plusz szótag is belekerül. Így lesz aztán a frige szó helyett fridge a hűtő, és awk helyett awks az awkwardból – könnyebb és egyértelműbb kimondani ill. leírni.
Angolban azért több példa is van: az awkward awks /ɔːks/, a totally totes /təʊts/, a natural manapság már csak natch /næʧ/ – időnként még az emotional is emoshe /ɪˈməʊʃ/ lesz, és a casual is cazh /kæʒ/, csakúgy, mint ahogy a probably prolly /ˈpɹɒ.li/ – bár ez utóbbi nem új kifejezés, az 1920-as évek óta létezik.
Ezeket és a hasonszőrű magyar megfelelőiket persze csak informálisan, vagy szlengben használhatjuk – erről mindenki döntse el maga, hogy jó-e, vagy sem. Addig is, néhány példa:
This is embarrassing but I was totes (= deep/deeply) asleep.
He has passed all his exams, natch (= of course).
I have got a new phone, my friends will be well jel (= very jealous)!
Ne aggódj, teleraktam a kártedóros dobozt pörivel!