Az anyanyelv és az idegen nyelv viszonya
Az anyanyelvén mindenki könnyedén beszél. Néha persze meg-megakadunk, de az anyanyelvünket természetesen, magától értedően beszéljük, mint ahogy pislogunk, eszünk, vagy lélegzünk.
Egy idegen nyelv ezzel szemben már más tészta. Nemcsak hogy általánosságban nem könnyű, de minden nyelvtanulónak át kell mennie azon a fázison, amikor – függetlenül attól, mennyire intelligens vagy milyen nyelvérzékkel van megáldva – minden beszédkísérlet hosszabb szünetekbe, segélykérő pillantásokba, rosszul kiejtett szavakba vagy félréértésekbe torkollik. Ez elkerülhetetlen, és teljesen normális része a nyelvtanulási folyamatnak (igen, teljesen normális, még ha sokan nem is gondolják így).
A glo-nál ugyanakkor tudjuk, hogy ez mennyire össze tudja törni az ember önbizalmát és lelkét, így mindig próbálunk új módszereket ajánlani, melyek segíthetnek a kezdeti fázisban.
Az idegen nyelv egy tenger, melyben úszók vagyunk
Boris Shekhtman, a “How to Improve Your Foreign Language Immediately” írója élt egyszer egy olyan hasonlattal, hogy az anyanyelv beszélése a járáshoz, az idegen nyelveké pedig az úszáshoz hasonlatos. Járni különösebb erőfeszítés nélkül szoktunk, míg az úszás már fókuszálást és tudatosságot igényel, és ha az úszó túl távol megy a parttól, akkor bizony akár meg is fulladhat.
Éppen ezért, hogy a nyelvtanulók (úszók) ne fulladjanak meg, amikor idegen nyelven próbálnak kommunikálni, Shekhtman kifejlesztett egy kommunikációs eszközt, mely a “nyelvi sziget” névre hallgat.
A nyelvi szigetek kifejlesztésével a nyelvtanulók egy-egy témában – kissé talán művi módon – megtanulnak folyékonyan beszélni, és ezeket a témákat könnyedén elő tudják húzni, amikor túl nehéz vagy stressszes lenne valamiről beszélni, vagy csak simán bal lábbal keltek fel.
És tegyük hozzá: hiú ábránd lenne azt gondolni, hogy erre csak a kezdő nyelvtanulóknak van szüksége. Mindenkinek lehetnek, és vannak is rossz napjai, egy nyelvi coachnak is, amikor semmi nem megy úgy, ahogy kellene, az idegen nyelven való megszólalás sem.
A nyelvi szigetek megalkotásával viszont elkerülhetjük ezeket a helyzeteket.
Mik is azok a nyelvi szigetek?
Boris Shekhtman, a nyelvi sziget kifejezés kitalója szerint a nyelvi sziget egy ‘rövid, de ne nagyon jól megtanult, sokat gyakorolt és gyakran használt monológ”.
Talán annyit tennénk hozzá ehhez a gondolathoz, hogy egy nyelvi szigetnek olyan témának kell lennie, amiről alapból is szívesen beszélünk. Egyébként nyelvtanulóként valószínű, hogy nem teljesen idegen számodra a nyelvi sziget, mint koncepció. A legtöbben hosszan tudnak arról beszélni, hogy kik, honnan jöttek, hiszen ezek olyan témák, melyek szinte minden idegen nyelvű kommunikációban (legyen az egy új ember megismerése vagy egy állásinterjú) előjönnek.
Ha viszont szeretnél tényleg folyékonyan és kompetensen kommunikálni egy idegen nyelven, akkor szükséges lesz kicsit túlmenni azokon a témákon, mint a bemutatkozás, munka, család vagy utazás.
A jó hír az, hogy nyelvi szigetet minden témákörből lehet alkotni, de azért vannak bizonyos megkötések, melyeket érdemes betartani:
- a témának alapvetően érdekesnek kell lennie számodra
- az anyanyelveden hosszan kell tudnod beszélni a témáról, részleteiben ismerve azt
- jobbak azok a témák, melyek személyesebbek, bár lehetnek általánosak is.
Ezekre egyszerűen azért van szükség, mert egy olyan téma, amiről nagy hévvel tudunk beszélni magyarul, valószínű, hogy lázba hoz minket annyira, hogy idegen nyelven is szeretnénk megosztani róla a gondolatainkat. Pluszban egy ilyen téma kapcsán magyarul már vannak gondolataink, ötleteink róla, azaz tudjuk, hogy mit szeretnénk mondani. Ezzel el is érkeztünk a következő pontunkhoz.
Hogyan építsünk nyelvi szigetet?
A nyelvi szigetek megalkotása nem túl bonyolult, de 3 lépést érdemes betartani.
Ezek a következőek:
- Szavak, kifejezések gyűjtése
- Kötőelemek gyűjtése
- A szavak, kifejezések és kötőelemek összekeverése
A koncepciót csak akkor fogod megérteni, ha nézünk rá példát is. Ez most egy környezetvédelmi példa lesz, mert a környezetvédelem nagyon népszerű beszédtéma mostanság, és nekünk szenvedélyünk is. Komolyan, órákon át tudnánk róla beszélni 🙂 Nyelvként pedig az angolt választjuk, mert a példa kedvéért muszáj valamit, és ezt beszélik a legtöbben. Mivel a témakör nagyon nagy, kicsit be is határoljuk, és most arról fogunk beszélni, hogy kinek a felelőssége a környezet megóvása.
Gyűjtsünk először szavakat és kifejezéseket!
A szavak, melyeket mi beleépítenénk a szövegbe:
- sustainable development – fenntartható fejlődés
- pollution prevention – a környezetszennyezés megelőzése
- waste – hulladék (azaz nem szemét)
- conservation of natural resources – természeti erőforrások megőrzése
- recycling – újrafeldolgozás
- birth control – születésszabályozás
- internal combustion engine – belső égésű motor
- hybrid – itt: kettős meghajtású (általában autó)
- unleaded petrol – ólommentes üzemanyag
- legislation – törvényhozás
Most jöhetnek az összekötő elemek!
Arról nagyon sokan megfeledkeznek, hogy a beszédet az teszi élővé, ha használunk összekötő elemeket. Amellett, hogy természetes hangzású lesz tőle az, amit mondunk, egy kis gondolkodási időt is nyerhetünk velük, és segíthetünk feltárni a logikai viszonyokat a beszédünkben a partner számára.
Kötőszavakat rendkívül sokféle módon találhatunk. Nézhetünk olyanokat, amelyek egy lineáris struktúrát tárnak fel, azaz hogy milyen sorrendben beszélünk valamiről (to begin with, first of all, secondly, thirdly, finally, in conclusion), de lehet őket funkciók szerint is csoportosítani. Például, ha ellentmondást szeretnénk kifejezni, akkor valószínűleg a however, on the other hand és a nevertheless benne lesz a mondanónkban.
És még lehetne ezt a sort folytatni a végtelenségig és kell is, hiszen a kötőelemek lesznek azok a hidak, hágcsók stb., melyek segítenek a sziget egyik pontjáról a másikra közlekedni.
A szavak, kifejezések és kötőelemek összeállítása
Most, hogy összegyűjtöttünk pár szót és kifejezést illetve kötőelemet is, már össze tudjuk őket gyúrni egy értelmes, megtanulható szöveggé.
To begin with, not only governments or international organisations are responsible for sustainable development. It is the responsibility of everyone to preserve the earth through pollution prevention, I mean e.g. producing less waste. Also, the conservation of natural resources is very important, such as using less energy or recycling. What is more, we have to use birth control and teach developing countries to use it as well.
Regarding vehicles, cars powered by internal combustion engines shall be replaced by electric or at least hybrid cars in a rapid space and unleaded petrol should be used only. Finally, I think that businesses and individuals should be forced through legislation to take care of the environment better.
Konklúzió
Amikor valaki idegen nyelvet tanul, nagyon sokszor azt gondolják, hogy úgymond organikusan kell megtanulniuk beszélni és írni, azáltal, hogy kombinálják a megfelelő szókincset, nyelvtant és egyéb nyelvi elemeket.
Ezzel persze nem lehet vitatkozni és nagyon szép cél, de a folyamatos, természetes és spontán beszédet elég nehéz elérni, és nagyon sok mentális energiát igényel. Ha tehát kezdő, vagy középfokú, esetleg felsőfőkú nyelvtanuló vagy, akinek vannak rosszabb napjai, érdemes pár nyelvi szigetet alkotnod magadnak, melyekre kiúszhatsz, ha elfáradnál. Akár azt is lehet, hogy minden órádra megalkotsz magadnak egyet, melyet kijavíttatsz, hogy aztán meg tudd őket tanulni (mi is ezt csináljuk).
És ha nem lenne éppen tanárod, de nyelvi szigeteket szeretnél alkotni, szívesen segítünk a javításban – akár ingyen is 🙂
Forrásmegjelölés:
Shektman, Boris (2003). How to Improve Your Foreign Language Immediately. Salinas: MSI Press
Viczena, Andrea – Szőke, Andrea (2014). Business English 1000 Questions 1000 Answers. Székesfehérvár, Séd Nyomda Kft.