Hogyan olvassunk?
A legtöbben tisztában vagyunk azzal, hogy az olvasás a négy nyelvtanulási alapkészség egyike, ennek ellenére manapság igencsak háttérbe kerül, hiszen a ’beszédközpontú’ tanulás korát éljük. Ezzel önmagában nem is lenne gond, tény, a nyelvórákat ne olvasással töltsük (bár valamennyire erre is szükség van), de sajnos azt látom, hogy könyveket sem nagyon olvasunk, idegen nyelven pedig még inkább nem.
Miért van szükség az olvasásra?
Pedig az olvasásra szükségünk van. Egyrészt azért, mert annak a valószínűsége, hogy ha idegen nyelvi környezetben mozgunk, nem fogunk idegen nyelvi írott szövegekkel találkozni, gyakorlatilag 0 (főleg, ha munkához kell), másrészt azért, mert a magyarok nagy általában olvasásértés terén gyengébben teljesítenek, mint a nyugati oktatási rendszerben képzettek.
Ha ez nem lenne elég: a középfok elérése után már szinte minden nyelvnek túl nagy lesz a szókincse ahhoz, hogy órán igazán hatékonyan lehessen fejleszteni azt. És itt jön képbe az olvasás: ennél ugyanis nincs jobban működő szókincsfejlesztő eszköz – szóban soha nem fogunk olyan széleskörű szókinccsel találkozni, mint egy írott szövegben.
Ennek ellenére a kérdés nem az olvassak-ne olvassak, hanem a hogyan-és-mit-olvassak-tengely körül forog.
Az olvasás típusai
Az olvasásnak ugyanis vannak olyan típusai, melyek bizonyos célokra hasznosabbak lesznek nekünk, és melyeket a hatékony nyelvtanulás érdekében muszáj elsajátítanunk.
Az olvasás két fő típusa az intenzív és extenzív olvasás. Ha ezt a két módszert elsajátítod, a nyelvtanulási fegyvertárad két nagyon hatékony eszközzel fog bővülni – és hidd el, ez hamarosan meg fog látszani a szókincseden is.
Az intenzív olvasás
Az intenzív olvasás azt jelenti, hogy ízekre szedünk egy szöveget, hogy minél több dolgot megjegyezzünk belőle. Ezt úgy csináljuk, hogy fogjuk a szöveget, szisztematikusan megnézzük minden szavát, azok kiejtését, és igyekszünk a szöveget, amennyire lehetséges, memorizálni is (hogy a nyelvtani szerkezetek is rögzüljenek). Egy-egy mondatot célszerű kielemezni mondattani szempontból (alany-állítmány-tárgy) is, érdemes megnézni a tagmondatok közötti kötőszavakat és ezek alapján a logikai viszonyokat, jelölni a jobb nyelvtani szerkezeteket (passzív, feltételes mód stb.).
Az intenzív olvasás olyan, amilyennek hangzik: koncentrációt és energiát igényel. Éppen ezért, az intenzív olvasást érdemes mértékkel gyakorolni, különben igen hamar meg fogjuk utálni (= kiégünk). Az alapszabályok a következők: a szövegeknek megemészthető hosszúságúnak kell lenni, csak korlátozott ideig szabad intenzíven olvasni, és csak akkor, ha energia szempontjából a topon vagyunk.
De nézzük a részleteket:
A szövegek hossza: érdemes olyan szövegeket választani, amelyek 20-30 perc alatt elolvashatók – mivel ennél több időt nem fogunk intenzív olvasással tölteni, nem árt, ha nem kell másnap-harmadnap visszarázódnunk a témába.
Az intenzív olvasásra szánt szövegeknek szerintünk nem kell feltétlenül érdekesnek lennie – mivel itt a tanulás a cél, és egyébként is koncentráltan tesszük, inkább a nyelvi gazdagságot, mintsem a szöveg érdekességét kell néznünk (és valószínűleg huszadszorra elolvasva nincs olyan szöveg, amely érdekes lenne).
Az ideális, intenzív olvasásra szánt szövegek:
- összefoglaló, hír típusú újságcikkek
- Wikipédia-cikkek és egyéb ismeretterjesztő anyagok
- Novellák (rövidebbek)
- Blogposztok
Az intenzív olvasás esetében – a burnout elkerülése miatt – tartanunk kell az időkorlátot: egyszerre ne olvassunk többet 20-30 percnél. Egy szöveg teljes bekebelezése nagyon ki tudja meríteni a mentális erőforrásainkat, még ha közben ezt nem is érezzük. Célszerű akár időzítőt is beállítani, és ha az megszólal, tartunk, ahol tartunk, felhagyni a tevékenységgel.
Emiatt fontos még, hogy intenzíven csak akkor olvassunk, ha tényleg ott vagyunk agyilag: ha nem vagyunk olyan állapotban, hogy megjegyezzünk dolgokat, felesleges erőltetni. Az, hogy a nap mely szakában vagyunk mentálisan a csúcson, személyfüggő – van, aki reggel aktív, van, aki este, így mindenkinek magának kell meghatároznia, mikor érdemes intenzív olvasásba fognia.
Ja, és még valami: az intenzív olvasást lehetőleg egy asztalnál, írószerekkel ellátva végezzük: mivel itt jegyzetelni, szótárazni kell, nem árt, ha ezek kéznél vannak, és nincs ott a kísértés, hogy bóbiskoljunk egy jót 🙂
Az extenzív olvasás
Az extenzív olvasás az intenzív olvasással szemben az örömszerző tevékenységek közé tartozik: lényegében arról van szó, hogy annyit olvasunk, amennyit csak lehet, anélkül, hogy zavartatnánk magunkat egy-egy ismeretlen szó vagy nyelvtani szerkezet által. Az extenzív olvasásnál nem célszerű szótárazni, csak akkor, ha a szó jelentése tényleg elengedhetetlen a szöveg érthetősége szempontjából. Ha a megfelelő szintű szöveget választottuk, egyébként erre nem is lesz igény, hiszen a szövegkörnyezet az esetek többségében fel fogja fedni az ismeretlen szavak jelentését.
Az extenzív olvasás amellett, hogy boldoggá tesz minket, nagyon jól tudja fejleszteni a passzív szókincsünket, azaz olyan szavakat tanulunk, melyeket, ha nem is használunk, megértünk.
Röviden összefoglalva: az extenzív olvasás esetében számunkra érdekes, megfelelő szintű, hosszabb szövegeket olvasunk, és ezt általában akkor tesszük, ha nyugodtak vagyunk, vagy pihenni szeretnénk.
De nézzük meg ezeket a pontokat részleteiben is:
Kiemelten fontos, hogy a szöveg, melyet olvasunk, érdekes legyen. Mivel az extenzív olvasás esetében hosszabb időintervallummal számolunk, a szövegnek fenn kell tartania az érdeklődésünket, és el kell érnie, hogy vissza-visszatérjünk hozzá, akár több alkalommal is.
A szövegnek megfelelő szintűnek kell lennie. Mivel nem célunk, hogy minden egyes szónak utánanézzünk, a szövegnek nagy mértékben kell ismert elemeket tartalmaznia, máskülönben nem működik a megfejtem-a-maradékot-a-szövegkörnyezetből-elv. Leegyszerűsítve: ha olyan szöveggel találkozol, amelyben sok az ismeretlen szó, az nem lesz alkalmas extenzív olvasásra (de ezt valószínűleg te is érezni fogod, hiszen nem lesz meg a boldogságfaktor.)
Az extenzív olvasásra szánt szövegek hosszúsága tulajdonképpen mindegy. A lényeg az, hogy ha hosszabbak is, vissza akarjunk térni hozzájuk – regényeket, hosszabb írásokat mindenesetre extenzíven ajánlott olvasni.
Az ideális, extenzív olvasásra szánt szövegek:
- szinttel ellátott, rövidített regények
- kétnyelvű könyvek (amikor egyik oldalon az egyik, másik oldalon a másik nyelven olvassuk a szöveget)
- a célnyelven írott vagy arra fordított könyvek
- magazinok
- képregények
Az extenzív olvasásra hosszabb időt kell fordítanunk, mint az intenzívre. Nemcsak azért, mert itt eleve hosszabb szövegeket olvasunk, hanem mert ki kell alakulnia a flow-érzésnek, amikor teljesen átlényegülten tudunk valamivel foglalkozni. Éppen ezért a környezetnek is ideálisnak kell lenni egy kis relaxációhoz: jöhet a kanapé, takaró, gyertyák stb. És itt még az sem baj, ha belealszol 🙂
Intenzív vs. extenzív olvasás
Mostanra érted, hogyan, mit, és miért kell olvasni. Ne hagyd, hogy abba a csapdába ess, hogy bármelyik módszert előtérbe helyezed a másikkal szemben, ugyanis mindkettőre szükséged van. Jó olvasást és szókincsbővítést 🙂
Források:
Intensive and Extensive: 2 Ways of Reading That Power Language Learning