Miért tanulsz idegen nyelveket? Valószínűleg azért, hogy használni tudd őket, nem pedig a nyelvtanulás kedvéért. Azaz, ha idegennyelvi kommunikációs céljaid vannak, ne azzal kezdd, hogy beiratkozol az első nyelvtanfolyamra. Inkább gondold át, milyen célból szeretnél nyelvet tanulni!
Az elmúlt 20 évet nyelvek tanulásával töltöttem, és mondhatom, hogy elég sikeresen: 17 évesen tettem felsőfokú nyelvvizsgát németből, majd – egy hirtelen ötlettől vezérelve – 1 év alatt a nulláról kezdve angolból is. Igaz, ekkor már kezdtem kapizsgálni, hogy miről is szól a nyelvtanulás. Később, amikor belekezdtem a franciába, már nem volt kérdés, milyen módszerrel haladjak ahhoz, hogy nagyon hamar meglegyen a középfokú nyelvvizsga, majd amikor az angol- és némettudásom fejlesztettem C2-es szintre (a felsőfok feletti szint), ezek már gyerekjátékként mentek.
Ki beszél jól egy nyelvet?
„Könnyű neked, akinek ilyen nyelvérzéke van!” – szoktam hallani rengeteg embertől. Ilyenkor mindig elnézően mosolygok, mert én tudom a legjobban, hogy milyen érzés olyan emberekkel találkozni, akiknek tényleg van nyelvérzéke. Mert tény, hogy ahhoz, hogy el tudj sajátítani egy idegennyelvet, kell valamennyi nyelvérzék (tapasztalt nyelvi coachként nagyon jól tudom, hogy nem mindenki képes egy idegen nyelvet megtanulni, bár ezen emberek száma elenyésző), de ezt a részt nem kell túlgondolni, nem ez a nyelvtudás kulcsa.
Hogy akkor mégis mi? Gondolkodjunk ezen egy pillanatot együtt, és menjünk vissza egy bekezdést. Amikor az előbb azt írtam, hogy „elég sikeresen”, akkor valószínűleg a nyelvvizsgáim felsorolása után elhitted, hogy jól beszélek nyelveket. Ez egyébként valóban így van, viszont, ahogy a nyelvtudás és a nyelvérzék közti összefüggést, úgy a nyelvvizsgák és a nyelvtudás közti összefüggést sem értékelném túl magasra. Nyilván van relevancia, de van egy tényező, ami jóval erősebb korrelációt mutat.
De mielőtt továbbvinném ezt a gondolatot, hadd mondjak egy másik bizonyítékot is. Mielőtt nyelvi coachként kezdtem dolgozni, 2 foglalkozást űztem párhuzamosan: különböző multinacionális cégeknél vezettem kisebb, majd egyre nagyobb csapatokat, ill. idegen nyelveket tanítottam. Érdekes módon mindkét területen magas szintűre értékelték a nyelvtudásomat – és itt már nem átlagos nyelvtudású emberekről beszélünk, hanem olyasvalakikről, akik napi szinten érintkeztek anyanyelvűekkel, vagy akik maguk is nyelvet tanítottak, és elvégeztek egy, vagy több nyelvszakot. Mégis, én voltam az, akihez fordultak, mielőtt egy fontos ügyfélnek kiküldtek egy fontos levelet, és az is, akit megkerestek, amikor egy diák feltett egy, magát a nyelvtanárt is zavarba hozó nyelvi kérdést.
És itt időzzünk el a ’bizonyíték’ szón. Az előbb, csakúgy, mint a nyelvvizsgás példa esetén, bizonyítéknak tekintettem olyasvalamit a nyelvtudásra, ami nem feltétlenül az, de a hétköznapi ember annak gondolná. Pedig, ha mondjuk fél évvel a nyelvvizsgáim előtt, vagy közvetlenül akkor találkoztak volna velem, amikor elkezdtem a multivezetői pozícióimban dolgozni, valószínűleg meglehetősen átlagosra értékelték volna a nyelvtudásom.
A felismerés, amely megváltoztatta a nyelvtanuláshoz való hozzáállásomat
Mit tettem ebben a 3-6 hónapban ahhoz, hogy változtassak? Hogy egyszerűen fogalmazzak: rájöttem, hogy azt kell felismerni, hogy mik a követelmények ahhoz, hogy teljesítsem a nyelvvizsgát/nyelvi szakértő legyek adott beosztásban – és én nem tettem mást, minthogy ezeket a követelményeket (szókincs, nyelvtan, stb.) jól leszűkítettem, majd elsajátítottam őket, hozzátéve az egyébként alapos, de átlagos nyelvtudásomhoz.
Nem vagyok tehát nyelvi zseni, csak jó helyzetfelismerő.
Mi a jó nyelvtudás kulcsa?
Hogy egyszerűbben fejezzem ki magam, a jó nyelvtudás kulcsa a következő:
IDEGENNYELVI ALAPOK x ADOTT CÉLHOZ SZÜKSÉGES NYELVI KÖRÜLMÉNYEK ISMERETE
Az idegennyelvi alapokat nem ragoznám túl: nyilván kell ismerni bizonyos dolgokat, de a nyelvi követelmények ismerete ezt meg fogja sokszorozni (és neked valószínűleg nem is arra van szükséged, hogy nyelvtanárok tanácsért forduljanak hozzád). Ez egy egyszerű matematikai képlet: ha egy ötös skálában gondolkodunk, akkor, ha az idegennyelvi alapjaid 1-es szintre értékeljük, és ezt beszorozzuk az idegennyelvi követelmények 5-ös szintű ismeretével, az éppen 5-öt ad ki. Az is könnyen felismerhető, hogy ha a 0-át szorzom, ezt bármennyivel is teszem, annak az eredménye mindig 0 marad, azaz mindkét tényezőből kell valamilyen szintet hoznunk.
Ahogy valószínűleg te is mindig hoztál, amikor idegen nyelvet tanultál: mondjuk egy 3-as szintű nyelvi alapokat felszorozva egy 2-es szintű nyelvi követelmények ismeretével. Ez együtt ugye 6-ot adott ki, amivel le tudtál tenni egy középfokú nyelvvizsgát, rengeteg idő és pénz árán. Mondhatod persze, hogy mit tudtál volna tenni, hiszen te még nyelviskolába/nyelvtanárhoz is jártál, több nyelvkönyvet is megvettél stb. Én erre azt mondom, hogy igen, ez becsülendő, a követelmények leszűkítésére viszont, ami a maximumra pörgette volna a benned rejlő lehetőségeket, valószínűleg se te, se a tanárod nem fordított elég figyelmet.
Nem hiszel nekem? Tedd fel magadnak, vagy akár a tanárodnak azt a kérdést, mi a pontosan lebontott terv (követelményrendszer), hogy elérd a nyelvi célodat. Ha erre az a válasz, hogy a könyv tematikája, esetleg sok nyelvvizsgás feladat, akkor, ha nem is jársz/jártok rossz úton, nem hozod/hozzátok ki magadból/belőled a maximális nyelvi potenciált. Ha fel tud(sz) sorolni öt témakört és öt nyelvtani anyagot, amit feltétlenül tudnod kell a célodhoz, már jobb a helyzet.
Itt térnék ki egy másik sajátságos esetre is: ’a külföldön majd megtanulom a nyelvet’ szituációra. Hadd ne mondjam, hány olyan emberrel találkoztam, akik x év külföldön élés után akár már alapszinten is elsajátítottak egy nyelvet, ami persze nem csoda: 0 alapokkal mentek bele egy random (azaz szintén 0) követelményrendszerbe – így talán még az alapszint is valóságos csoda, szóval le a kalappal előttük. Hogy neked vannak ismerőseid, akik külföldi tartózkodás után közép-, vagy felsőfokú nyelvvizsgát tettek? De ugye nem a nulláról kezdték? Ill. átlagosan mennyi időt töltöttek nyelvtanulással külföldön naponta? Vagy mennyit költöttek erre összesen?
Lehetséges egyáltalán ezen irányelvek mentén idegen nyelvet tanulni?
Igen, lehetséges. Ha a 2 fenti tényezőt nézzük, a nyelvi alapok elsajátításában valószínűleg minden nyelvtanár fog tudni segíteni, vagy akár magadtól is elsajátíthatod őket. A nyelvi követelmények ismerete és szűkítése már kicsit nehezebb, de ez sem lehetetlen, ehhez viszont már valószínűleg egy nyelvi coach segítségére is szükséged lesz (a nyelvi coach természetesen a nyelvi alapok elsajátításában is tud segíteni, de valószínűleg jobban jársz, ha ezt a részt még egy nyelvtanárra bízod, vagy a coach-odtól kezdetben sima nyelvtanítást kérsz).
Természetesen nem kell a nyelvi követelmények ismerete és szűkítése miatt sem feltétlenül nyelvi coach-hoz menned, csak valószínűleg egyszerűbb, gyorsabb, és így hosszabb távon olcsóbb is, mint ha te magad teszed.
Idegennyelvi követelmények felismerése példán keresztül
A nyelvi követelmények felismeréséhez és megfelelő szűkítéséhez 2 dolog kell: te inputod és egy rendszerező elme. Jó esetben mindkettő megvan benned, ha viszont erről nem vagy meggyőződve, már érdemes coachhoz fordulni. De lássunk egy példát az egyik ügyfelünkön, Juditon keresztül:
Judit 27 éves szállodai recepciós. Bár sok évet tanult angolul, nem használja magabiztosan a nyelvet. Kicsit gondban van azzal, hogy mit is szeretne tanulni (=tudni), de azt tudja, hogy szeretné a korábban a középfokú nyelvvizsgához megszerzett tudását visszahozni, szeretné magabiztosan kezelni a vendégeket, szeretne boldogulni a szálláskezelő oldalakkal és szeretne előrelépni is. A nyelvi coach-csal lefolytatott interjúja alapján a következő követelményrendszer kerül feltárásra:
- szükség van arra, hogy Judit ismerje a középfokhoz szükséges nyelvtani szerkezeteket
- a vendégekkel való napi kommunikáció miatt meg kell ismernie a szállodák általános szókincsét
- a panaszkodó vendégek miatt ismernie és gyakorolnia kell általános konfliktuskezelési szituációkat adott nyelven
- mivel a recepciós munkája mellett a szálláskezelés a fő tevékenysége, ami általában levélben történik, gyakorolnia kell a hivatalos levelezést idegen nyelven
- mivel gyakran kell hibákat jelentenie a központi, nem anyanyelvű ügyfélszolgálatnak, gyakorolnia kell olyan szituációkat, melyekben nem anyanyelvűekkel kommunikál, ill. meg kell ismernie a technikai eszközök nevét
- és mert a szálloda magasabb szintű vezetői liverpooliak, meg kell ismernie a Scouse akcentust, amit a ’liverpudlik’ beszélnek
Azaz nem elég tudni, hogy Juditnak mi a foglalkozása, hanem a mellékes körülmények után is nyomozni kell, amelyek viszont egy állásnál/szakmai előmenetelnél nagyon fontosak lehetnek.
Szükség lehet a sikerhez még valamire?
Igen, a következő tényezőket még be kell tartani:
- Pontos akciók definiálása: A cikk elején írtam arról, hogy fontos, hogy eldöntsük, mi a cél. A legtöbb nyelvtanfolyam túl általános (még a szaknyelviek is), az alapok megismeréséhez nagyon jók, de a benned rejlő potenciál kiaknázásához már akcióterv kell, SMART célokkal, melyek közül talán a legfontosabb a specifikusság és időbeliség. Ha nem tudsz magadnak akciótervet írni, bátran fordulj egy nyelvi coach-hoz, aki biztosan szívesen segít.
- Ne tanuld azt, amit már tudsz: A követelményrendszer leírásánál írtam arról, hogy mik derültek ki Judittal, a szállodai recepcióssal folytatott interjú során. Első látásra soknak tűnhet a tanulnivaló, de egy jó nyelvi coach el fogja tudni dönteni, hogy mely készségek erősségek és melyek fejlesztendők, és az erősségeket csak ismételni fogja, azaz nagyrészt csak a fejlesztendőkre fog lőni, és az akciótervet is ezekre állítja össze.
- A te részed: Azt talán nem kell mondani, hogy a nyelvtanulás során (és még igazabb ez a nyelvtudás megszerzésére) mindenkinek be kell dobnia saját magát is a siker érdekében. Ha azonban nyelvi coachingra adod a fejed, akkor ez még fontosabb: egyrészt, mert a követelmények felállításánál már kulcsszereped van (a céljaid csak te tudhatod), másrészt, mert maga a coaching sokkal aktívabb részvételt kíván, mint a hagyományos nyelvtanulás, hiszen főleg szituációkra épít.
És ha már elmentél a coachingra, törekedj arra, hogy minél személyesebb legyen a tartalom: kérd a coach segítségét konkrét szituációkban is – ezek mind-mind növelni fogják annak az esélyét, hogy a coachingra kiadott pénz, még ha valamennyivel több is, mint a hagyományos nyelvtanításra fordított összeg, sokkal hamarabb megtérüljön!