Az évnek azon szakába érkeztünk, amikor mindenki átgondolja, hogy mit is tett az évben, vagy inkább azt, hogy mit nem. Visszanézni és összegezni egyébként mindig jó, az önértékelés szerves része – az újévi fogadalmak azonban már kicsit más tészta. Ha teszünk is fogadalmat, érdemes átgondolni a hogyant, már ha ténylegesen sikert szeretnénk elérni.
Az összegzés és visszatekintés
Az újév több szempontból jelképes és fontos is, mindemellett megvan a módja, hogy hogyan fordítsuk a hasznunkra. A leghasznosabb talán az értékelés része: önmaga a folyamat, amikor visszanézünk az évre, és átgondoljuk, mi az, ami sikerült, és mi az, ami nem. Nem az a feladat, hogy ostorozzuk magunkat, sokkal inkább az, hogy rájöjjünk, mik azok a minták az életünkben, amik működtek, és mik azok, amik nem.
Ha egy olyan céllal állunk szemben, amivel már több mint egy éve küzdünk, érdemes az elmúlt éveket is átgondolni, nem csak az utolsót, legyen szó akár nyelvtanulásról, személyiségfejlesztésről, fogyásról, egy új képesítés megszerzéséről tb.
A következőt viszont mindig tartsuk szem előtt:
Ami egyszer már működött, az valószínűleg a jövőben is működni fog, és ami a múltban nem ment, az valószínűleg a jövőben sem fog. Ez természetesen nem a célok szintjén értelmezendő, hanem a lépések szintjén, amik a célhoz vezetnek.
Az újévi fogadalmak
Ha vissza nem is, előre tekinteni mindenki szeret. Legalábbis olyan szinten biztosan, hogy „Ó, te jó ég, vége az évnek, és én semmit nem tettem meg, amit tavaly szerettem volna – valamit jobban kell csinálnom!”.
Innentől pedig már minden megy a maga útján: kissé érzelgősre váltunk, rájövünk, hogy nagy, világmegváltó terveink vannak, és már csak 1 lépés, hogy megtegyük a nagy elhatározást: „Jövőre biztosan megtanulok angolul/leadok 10 kilót/én leszek a világ ura!”
Azt persze mindannyian tudjuk, hogy az ilyen hirtelen tett nagy elhatározások hogy működnek (azaz leginkább hogy végződnek), és nem a szándék és eltökéltség hiányával van a gond.
Hol hibázzuk tehát el?
Általában ott, hogy valamilyen általános fogadalmat teszünk, és legtöbbször nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy olyan mértékű változást hajtsunk végre az életünkben, amire a cél eléréséhez szükség lenne.
De nézzünk egy példát! Tegyük fel, hogy eldöntjük, hogy leadunk 10 kilót. Ez önmagában egy nagyon tág és nagy cél, és valószínűleg nincs meg a tényleges fogyáshoz való rutin az életünkben. Hiszen ehhez mind az étkezési, mind a mozgási szokásainkon változtatni kellene, de – hogy még inkább az alapokhoz nyúljunk vissza – első körben időt kellene teremtenünk legalább az egyikre.
Veszély
Azzal egyébként, hogy fogadalmakat teszünk, önmagában még nem lenne gond. Azzal már inkább, hogyha nagy fogadalmakat teszünk, melyeket aztán szinte kötelességszerűen elbukunk – hiszen ez már az önbizalmunkra is ki fog hatni. Sőt, olyasmiket szuggerálhat belénk, hogy ’én erre nem vagyok képes’, vagy hogy ’engem egyszerűen nem erre teremtettek’, ami elég nagy interferenciát tud teremteni a célunk elérése és saját személyiségünk között (a coaching alapvető célja egyébként a hasonló esetekben fellépő interferencia csökkentése).
Itt érdemes elmondani azt is, hogy az, hogy újév van, önmagában még nem fog hozzásegíteni egy célhoz, talán inkább csak ahhoz, hogy még jobban rástresszeljünk a dologra, és ha nem sikerül, akkor legalább 1 évre kárhoztassuk magunkat (vagy akár többre is, ha minden évben ugyanazt a célt tűzzük ki).
Az pedig, ha nem vagyunk magunkkal jóban, se rövid, se hosszú távon nem vezet jóra.
A szabályok pedig egyszerűek
A nagy célok elérésének módja mindeközben nem változott.
A legtöbb művelt, sikeres, nagy teljesítményeket maga mögött tudó emberben az a közös, hogy rutinszerű tevékenységekből épül fel az élete: nincsenek titkok, hacsak az ismétlődő cselekvéseket nem vesszük titoknak.
A nyelvtanulás, hasonlóan az íráshoz vagy festéshez max. 10-20 %-ban tehetségfüggő – a maradék 80% már a kemény munka. Meg tudsz tanulni egy év alatt angolul? Hát persze, hogy igen, de nagy valószínűséggel csak akkor, ha határozott, pontos céljaid vannak, és unalmas, rutinszerű tanulási szokásaid.
Szóval, ha szükségesnek érzed, mondd ki, vagy írd le az újévi fogadalmad: „Jövőre biztosan megtanulok angolul!” Aztán, ha ez megtörtént, gondold át, hogy ténylegesen mik azok a lépések, melyek e cél eléréséhez fognak vezetni.
Mi az, amit napi szinten tenni fogsz, és ami végül azt fogja eredményezni, hogy tényleg megtanulsz angolul?
„A meg fogok tanulni angolul!” önmagában még sajnos nem elégséges, még akkor sem, ha mondjuk felírtad egy lapra.
„Az XY nyelvvizsgaközpont B2-es szintjére fogom fejleszteni az angol általános szókincsemet napi 2 oldal intenzív elolvasásával és napi új 6 új szó és 4 új idióma megtanulásával. Ezt 10 napig fogom csinálni, majd megállok, átgondolom, hogy illik-e hozzám ez a módszer, ill. valóban közelebb visz-e a célomhoz, és ennek alapján döntök a következő 10 nap leghasznosabb eltöltéséről.” viszont már nagy valószínűséggel közelebb fog vinni a céljaidhoz.
A szabályok egyszerűek.
Az igazi fejlődést és áttörést a rendszeresség fogja meghozni. Ha naponta 10 percet tanulsz, akkor tanulj 10 percet, de azt tedd mindennap, megszakítás nélkül, és jó úton leszel.
A tehetség, ihlet, inspiráció ugyanis amatőröknek valók. A profik tudják, hogy nem ezektől leszel jó, hanem a rendszeres, belefektetett munkától.
Újévi fogadalom – teendők
- A 2019-es évre szóló cél minél pontosabb meghatározása és definiálása
- A cél eléréséhez való követelményrendszer felállítása, meghatározása
- A nagy cél kisebb célokra való felszabdalása, ill. ezek időhöz kötése
- Az apróbb célok mielőbbi elkezdése, rendszeres gyakorlása, úgy, hogy egyszerre csak egy dolgot csinálunk
- Bizonyos időközönként felülvizsgálat, esetleges módosítás.
Ha nem vagy abban biztos, hogy megfelelő részletességű-e a célod, vagy hogy egyáltalán mi a célod, írj nekünk kommentet vagy emailt, és szívesen segítünk, akár a kisebb célokra való bontásban is, hiszen nekünk az okoz örömöt, ha minél több, önmagával elégedett embert látunk 🙂